Szombat reggel, Vajdahunyad vára, 8 óra után néhány perccel:
- Jó reggelt kívánunk, a borfesztiválra jöttünk. - kezdem.
- Maguk a délutános műszak? - jön a frappáns válasz a biztonsági őrtől.
- Ó, hogy b*sznád meg, de vicces kedvedben vagy. - mondom magamban, miután azért keltünk hajnal ötkor, hogy időben a helyszínre érjünk, itt meg még sehol senki.
De aztán mutogat a rádiójával hátrafelé, hogy ott vannak az illetékesek. Beszélünk a főszervezővel, megkapjuk a paramétereket, visszasétálunk a latyakban az autóhoz, behordjuk a rekeszeket az asztalunkhoz. Még mindig sehol senki, hát megiszunk egy kávét a büfében. Meg egy unikumot, hogy pozitívan induljon a nap.
Lassan közeleg a 10 óra, kezdődik a rendezvény, érkeznek az első nyugdíjas buszos csoportok, sorbaállnak a regisztrációs pultnál, így mi inkább beállunk kóstoltatni, és később próbálkozunk a regisztrálással. Valahogy így indult a múlt héten megrendezett VII. Magyarországi Újbor és Sajt Fesztivál, amin az Árnyas Pince színeiben Lazlo és én mint kiállító vettünk részt.