Most kicsit besűrítek minthogy vége a nyárnak, illetve mint látszik nagyon képlékenynek adódik a vénasszonyok nyara. Így gyorsan kedveskedek egy másik recepttel hátha lesz még idő a kipróbálására. Ezt kifejezetten a pincemunkák végére előző évi vörösborral, illetve idei musttal képzelem el.
Itt annyiban csalok, hogy előzőekben említett beszerzési forrásaimhoz még hozzávenném a piacot, mint a jó zöldségek tárházát. Tehát reggel korán fel a piacra, kosárba landol a paprika, paradicsom, vöröshagyma és fokhagyma. Valamint veszek még pár szép szem almát is. Egyik áruházunk húspultjában megveszem a sertéscombot. Fejenként 30 dkg pont elég. És irány haza.
A sort a hús helyes kis kockákra vágásával kezdem. A felvágott husit egy nagy műanyag tálba rakosgatom. Majd rádarabolom a paprikát, paradicsomot és vöröshagymát. Igyekezzünk úgy felvágni, hogy nyársra tudjuk majd húzni. Rendesen nyakon öntöm olajjal. Mivel elég fűszeresen eszek, így rendesen megszórom sóval, borssal, török rá vagy 3 gerezd fokhagymát és most jön az én trükköm. Delikát ételízesítővel. Ez egy nagyon egyszerű, mégis nagyon jó ízérzést adó kevermény. Kifejezetten ajánlom mindenkinek, hogy legalább egyszer próbálja ki. (Mondják, hogy a sok fűszer vesekövet okoz. Aki emiatt aggódik, annak ajánlom, hogy a konyhai folyamatok közben igyon vagy 2 korsó sört.)
A legvégén még megbolondíthatjuk 1,5 deci borral. Ehhez Dezsővel általában úgy jutunk legbiztosabban hozzá, hogy kinyitunk egy üveg bort és elbeszélgetünk 3-3 deci fölött. Majd ami megmaradt azt öntjük a tálba.
A tál tartalmát rendesen összekeverve lefedjük és a hűtőbe rakjuk. Ezt én legalább 5-6 óráig bent is hagyom, hogy jól összeérjenek az ízek.
Az összeérés után nyársra húzzuk a húsokat, a paradicsomot, a paprikát és a hagymát. Én sosem tudom felmérni mi az elég, ezért igazi húsimádó nyársak szoktak születni.
Grillre feldobva folyamatosan figyeljük és forgassuk az egyenletes átsülés érdekében.
Tipp: jelentős mennyiségű trutyi marad a tálban. Ha gondoljuk ezzel sülés közben locsolgathatjuk a nyársakat. Ilyenkor fel-fel lobban a tűz és meg is kapja enyhén, de szerintem dob még egy kicsit rajta.
Ezután karikára szeleteljük az almát, és feldobjuk a rácsra. Ezeket nagyon rövid ideig kell rajta hagyni és nem árt 1-2 percenként megfordítani. Mikor szép karamell színű lesz akkor szedjük le. Köretnek tállaljuk.
Mivel sertésről van szó, így a Bikapata dukál hozzá. Persze ezt csontozott csirkecombbal, vagy csirkemellel is meg lehet csinálni. Ahhoz inkább a Napsugaramat innám.